10 érv a bio mellett

Egyre nő az igény az egészéges élelmiszerekre és egyre többen kíváncsiak arra, hogy a megvásárolt élelmiszer honnan származik és milyen körülmények között lett előállítva. A bioélelmiszerek fogyasztása mellett rengeteg érv szól, mi ezt most leszűkítettük a 10 legfontosabbra.

  1. Perzisztens növényvédő szerek
    Bioélelmiszerek fogyasztásával csökkenthetjük a perzisztens (sokáig jelen lévő) növényvédőszer mennyiségét az étrendünkben, környezetünkben és talajainkban. A szintetikus rovarölőszer, gombaölőszer, gyomirtó és műtrágya használatot szigorúan tiltják és ellenőrzik a biominősítő rendszerekben. Bár bizonyos mértékű növényvédőszer használat megengedett a biogazdálkodási gyakorlatban is, ezeket természetes eredetű összetevőkből állítják elő és mindig át kell esniük egy engedélyeztetési eljáráson forgalomba helyezés előtt. Az alapev az, hogy a természetben előforduló alapanyagok megengedettek, a szintetikusan előállítottak pedig nem. A szintetikus növényvédőszerek nagy része egyébként felszívódó szer, tehát nem lehet csak úgy lemosni a terményekről és ritkán bomlanak le szermaradványok nélkül, szemben a természetes eredetű, nem felszívódó növényvédő szerekkel. Bár az egyes növényvédő szerek a legtöbb esetben határérték alatti szinten maradnak az élelmiszerekben, nehéz vizsgálni, és ezért nem tudni, hogy az egyes ételekkel elfogyasztott többféle határérték alatt maradó növényvédő szer együttesen milyen hatással van az emberek egészségére.
  2. GMO-k
    A bioélelmiszerek fogyasztása a legjobb választás, ha szeretnénk elkerülni a genetikailag módosított összetevőket, élelmiszereket, mivel ezek használata a biogazdálkodásokban nem megengedett. Ez azt jelenti, hogy a biogazda nem használhat GMO vetőmagot, a biotehén nem ehet GMO lucernát, a bioélelmiszert előállító kistermelő pedig nem használhat semmilyen GMO alapanyagot.
  3. Egészség
    A bioélelmiszerek előállításnál semmilyen szinten nem megengedett a mesterséges színezőanyag, ízfokozó és tartósítószer használat. A bioélelmiszerek fogyasztása tehát tisztább étrendet eredményez, ami az egészségi állapotot is kedvezően befolyásolja.
    A bioélelmiszerek fogyasztása csökkentheti a rákos megbetegedések előfordulását. Egy közelmúltbeli kutatás szerint azoknál, akik gyakran fogyasztottak bioélelmiszereket kisebb volt az esélye bizonyos rákos megbetegedések kialakulásának, például a menopauza utáni emlődaganatnak és a non-Hodgkin lymphomának, mint azoknál, akik soha nem fogyasztottak bioélelmiszereket.
  4. Talajegészség
    A biogazdálkodások különös figyelmet fordítanak a talajegészség fenntartásásra. Az egészséges talajoknak központi szerepe van a biogazdálkodások gyakorlatában, ezért csak szerves trágyát vagy szerves talajjavító szereket lehet használni, például zöld trágyát, komposztot, vagy állati trágyát. Minél egészségesebb és talajéletben gazdagabb talajban teremnek a növények, annál ellenállóbbak lesznek a kártevőkkel és betegségekkel szemben és annál jobban tűrik a szárazságot is.
  5. Tápanyagok
    A bioélelmiszerek vitaminokban, ásványi anyagokban, enzimekben és mikrotápanyagokban gazdagabbak, mint a koncvencionális élelmiszerek. Rengeteg kutatás áll a rendelkezésünkre arról, hogyan befolyásolja a gazdálkodási mód az előállított élelmiszerek tápanyagtartalmát, beltartalmi értékét:
    – egy 6 éven át tartó kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a biohagyma több antioxidánst és flavonoidot tartalmaz, mint a konvencionális hagyma.
    – egy 2016-ban végzett összehasonlító vizsgákat szerint a bio tejtermékek és húsok 50%-al gazdagabbak omega-3 zsírsavakban. Ez annak köszönhető, hogy az organikusan tartott állatok többet legelésznek a szabadban.
    – egy 18 hónapon át tartó kutatás megállapította, hogy a biotejek zsírsav aránya kedvezőbb a nem bio tejekénél.
    – egy 2014-es készített összehasonlító vizsgálat megállapította, hogy a bio termények antioxidáns tartalma szignifikánsabb magasabb, mint a konvencionális terményeké: a vizsgált biotermények fenolsav szintje 19%-al, flavonon szintje 69%-al, sztilbén szintje 28%-al, flavonol szintje 26%-al, flavon szintje 50%-al, antocianin szintje pedig 51%-al volt magasabb a konvencionálisokénál.
    – egy tíz éven át tartó vizsgálat kiderítette, hogy a bio paradicsomok kétszer annyi kvercetint (jótékony flavonoid) tartalmaznak, mint a konvencionális paradicsomok.
    – egy 2001-es tanulmányban 5 féle zöldség konvencionális és bio változatát hasonlították össze tápanyagtartalom szempontjából, már létező szakirodalmak adatai alapján. Megállapították, hogy a bio sárgarépa, spenót, saláta, burgonya és fejes káposzta szignifikánsan több C-vitamint, káliumot, vasat és magnéziumot és kevesebb nitrátot tartalmazott, mint ugyanazon zöldségek konvencionális változata.
    – egy 2019-ben készült kutatásban a vizsgált konvencionális tejtermékek 60%-a tartalmazott antibiotikum maradványokat, míg a bio tejtermékek semennyit sem. Mivel a tesztelt tejtermékek egyenesen az áruházak polcairól kerültek vizsgálat alá, a kutatók pontos képet kaphattak arról, mi kerül az emberek szervezetébe konvencionális tejtermékek fogyasztása során.
  6. Az élelmiszerellátás jövője
    Fogyasszunk több bio élelmiszert, hiszen az élelmiszerpiacon is a kereslet határozza meg a kínálatot. Erről fogyasztóként napjában háromszor van lehetőségünk dönteni, vagyis erőteljes hatással lehetünk erre a hatalmas üzletágra. Bioélelmiszerek vásárlásával utódaink számára egy fenntarthatóbb jövő mellett tehetjük le a voksot. Bár a bioágazat az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat, még a világelső Dániában is csak 12% körül van a bioélelmiszerek piaci részaránya. Magyarország sajnos ebben a tekintetben is sereghajtó, hazánkban a bioélelmiszerekre költött összeg európai összehasonlításban nagyon alacsony, részben az alacsonyabb jövedelmeknek, részben pedig a bioélelmiszerekkel kapcsolatos tévhiteknek és információhiánynak köszönhetően.
  7. Klímaváltozás
    A biogazdálkodások gyakorlatában kulcsfontosságú az egészséges talajélet fenntartása. Az egészséges talajok légköri szén-dioxidot kötnek meg, így több közelmúltbeli kutatás szerint is, például eszerint, regeneratív biogazdálkodásra való átállással nagyon nagymértékben csökkenteni tudnánk a légköri szén-dioxid mennyiségét.
  8. Beporzók
    A biogazdálkodásokban termesztett növények vonzzák a beporzókat, és ezzel védik őket és az őket elfogyasztó vadon élő állatokat a mérgező kemikáliák hatásaitól. A nagyléptékű, kémiai szereket intenzíven használó gazdaságok jelentik a legnagyobb veszélyt a beporzókra. A biogazdálkodások gyakorlatában nem megengedett a beporzókra veszélyt jelentő szintetikus vegyszerhasználat, de az is nagyon fontos, hogy a biogazdák a biodiverzitást és természetes erőforrásokat figyelembe vévő módszereket alkalmazva gazdálkodjanak.
  9. Dolgozók és a környéken lakók védelme / Munkahelyteremtés
    Mivel a biogazdálkodásokban nem használnak vegyszereket, így az ott dolgozók és a környéken lakók egészsége is nagyobb biztonságban van, mint a konvencionális gazdaságokban dolgozóké, vagy a környékükön lakóké, mivel nincsenek kitéve intenzív vegyszer használatnak.
    A ökológiai gazdálkodások, kertészetek többsége jóval kézimunkaerő igényesebb, mint a gépesített nagyüzelmi gazdálkodások, így több emberek tudnak helyben megélhetést biztosítani.
  10. Környezetvédelemi előnyök
    A biogazdálkodásoknak számos környezetvédelmi előnye van, ezek közül már többet említettünk:
    – figyelmet fordítanak a talajegészségre, nem szennyezik a vizeket mérgező kemikáliákkal.
    – a biogazdák jóval kevesebb nem megújuló energiaforrást (földgázt, kőolajszármazékot) használnak fel, mivel nem használnak műtrágyát és növényvédőszereket.
    – jótékony hatással vannak a biodiverzitásra.
    kisebb az üvegházhatású gáz kibocsátásuk.

Forrás: https://www.onlyorganic.org/15-reasons-to-eat-organic/